Reni vagyok. Bőven harminc fölötti. Jó, már közelebb a negyvenhez. A szavak szerelmese vagyok, könyvek között érzem magam otthon.
Nyilvánvaló, hogy szeretek írni, viszont az, hogy már nem csak úgy, kedvtelésből teszem, az egy nagy lépés számomra. Igyekszem havonta egy rövid novellát megírni, amit akár a buszmegállóban várakozva is el lehet olvasni, illetve több készülő regényem is van, melyek megjelenéséhez szükségem van az olvasók támogatására.
Megannyi történet született már meg a fejemben, ezért nem állok meg. Szeretném, hogy az általam megírt szavak tengerében az olvasók elmerüljenek, kikapcsolódjanak.
Elég nagyképűen hangzik, hogy azt mondjam, író vagyok, hiszen még nem jelent meg egy könyvem sem. DE, az a kicsi lány, aki erről álmodott, lelkében mindig is író volt. Az a kicsi lány megtöltött füzeteket, tervezett és célokat tűzött ki. Majd a kicsi lány nőtt és nőtt, minden mást kellett előtérbe helyeznie.
A felnőtt nő visszacsalogatta a régi álmokat és megengedte magának, hogy valósággá formálódjon.
Novellák és a regények mellett egy blogon is megtalálhatóak írásaim (jelenleg szünetel). A szociális szférában tevékenykedek már 12 éve, de nem olyan régen a terepet a kommunikációs beosztásra cseréltem.
De milyen regényeim vannak tervben?
Bűnügy-család (Címe: Belenéztél - Tíz kicsi vagy egy nagy?) ; Romantikus (Az író beleszeret olvasójába, miközben a művészvilág meg nem értettségét szeretné átformálni) ; Autizmus (Mindenkinek az életében eljön a pillanat, mikor eltéved saját életének útvesztőjében) ; Fantasy ; Disztópia-utópia ; Thriller...
De van még bőven ötlet, mint egy novelláskötet, mese és számtalan szösszenet a mindennapokra.
Az alkotás élménye visz előre.
RR
