Oroszország Ukrajnával szemben indított agressziója, az elmúlt egy évben Ukrajna területén napvilágot látott kegyetlenkedések, a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások, fegyvertelen hadifoglyok kivégzése újfent hangsúlyt adott annak a kérdésnek: miként lehet felderíteni az emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket. Egyáltalán hogyan lehet valakit háborús bűncselekményekért felelősségre vonni? És az előzményeket ismerve milyen esélyei vannak annak, hogy a most Ukrajna területén elkövetett háborús bűncselekményekért valaha is elítélnek bárkit? Hogyan lesznek felelősségre vonhatók az ilyen cselekményekre engedélyt adó, vagy azok felett szemet hunyó parancsnokok? Vajon bíróság elé lehet állítani egy államfőt? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Hoffmann Tamás nemzetközi jogásszal, a Corvinus Egyetem docensével.

E heti brüsszeli percünk is e témát járja körül, Arató László brüsszeli tudósítónkkal arról beszéltünk, az EU milyen aktivitást fejt ki ebben a témában.

Van az az ideológiai beágyazottság, amikor az embernek megáll az agyműködése; minden oldalnál ezt érzem – mondja Nényei Pál író, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanára arról, miért baj, hogy az irodalomról, arról, hogy a gyerekeinknek mit kellene olvasniuk az iskolában, nem irodalomtudományi, hanem ideológiai, politikai szempontok alapján folyik a vita. És hogy mi mindenről beszélgettünk még?

• Miért tragikus, hogy Ottlik Géza ma nem szerepel a kerettantervben?

• Érték-e retorziók, amiért tavaly októberben tanártársaival együtt kiállt a pedagógussztrájkban részt vevő kollégái mellett?

• Miért kellemetlen, hogy hazánkban az oktatás kérdését egyszerűen lehetetlen a politika nélkül értelmezni?

• Miért jobb író Puskás Ferenc Herczeg Ferencnél, még úgy is, hogy egyetlen sort sem írt?

• Hogy lehet az, hogy 1849 óta Petőfi a politikai paletta minden csücskében „járt” már? Egyáltalán: értjük-e ma Petőfit?

• Miért baj, hogy az ifjúság első olvasmányélményei Jókaihoz és Gárdonyihoz kötődnek?

• „Uram, az én rögöm magyar rög. Meddő, kisajtolt” – írta Ady. Miért igaz ez ma is, és mi nőhet ki egy ilyen kulturális „táptalajból”?

• Miért gondolja, hogy az okostelefon nem a bajok okozója, hanem csupán tünete valamiféle figyelemvesztésnek, ami már régóta velünk van?

• Melyik volt a magyar irodalom legjobb, világviszonylatban is egyedülálló időszaka?

Műsorvezető: Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs

A nemzet érdekérvényesítő képessége szempontjából döntő fontosságú, hogy Magyarország annak a közösségnek, az Európai Néppártnak a tagja legyen, amely az Európai Parlamentben döntési helyzetben van. Az a hagymázas elképzelés, hogy Marine Le Pen asszony és Salvini mester irányítják majd az Európai Parlamentet, meglehetősen naivnak bizonyult – jelentette ki Kompország című műsorunkban Prőhle Gergely. A diplomata Magyarország berlini, aztán berni nagykövete volt, a második Orbán-kormányban a külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója 22 hónapon át, 2018. november 1-ei menesztéséig. Jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Prőhle szerint a néppártból való kilépést annak idején a Fidesz eltaktikázta, de már látszik a korrekció, amit főként Navracsics Tibor és Gulyás Gergely megszólalásai jeleznek. Vissza kell szerezni a néppárti politikusok jó indulatát – szögezte le. Arról is beszélt, hogy nem lehet úgy uniós elnökséget vinni (2024-ben Magyarország lesz a soros - a szerk), hogy mi folyamatosan a brüsszeli nomenklatúrát gyalázzuk.

A diplomata leszögezte: nagyon veszélyes azt üzenni, hogy Brüsszelben csak migránsimogató, szivárványos idióták vannak, mert ha sokszor mondjuk, a nép lesz olyan balga, és elhiszi.

Ha megnézi a műsort, megtudhatja, hogy

• Tapasztal-e külföldön hungarofóbiát?

• Mit gondol a finn és a svéd NATO-tagsággal kapcsolatos kormányzati kommunikációról?

• Mit jósolt meg Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter 17 évvel ezelőtt Oroszország terjeszkedéséről?

• Mi a véleménye az orosz-ukrán háborúról, ki az agresszor, és móresre tanították-e Oroszországot a szankciók?

• Együtt kellene-e működnie a néha szélsőséges nézeteket valló ultrakonzervatívoknak és a mérsékelt liberális konzervatívoknak?

• Mit gondol az őt lejárató újságíróról, Szakács Árpádról, és a kultúrharc áldozatának tartja-e magát?

Műsorvezető: Szerető Szabolcs

Szerkesztő: Farkas Melinda

Egy hónapja olyan földrengéssorozat rázta meg Törökországot és Szíriát, amilyet majd egy évszázada nem láttak arrafele. Ádáz küzdelem indult a túlélőkért, és a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormányzatot már az első pillanattól azzal vádolták, nem reagált megfelelően az eseményekre. De valóban így volt-e? Mit gondol a török közvélemény? Vajon az események mennyire befolyásolják a május 14-én megrendezésre kerülő törökországi elnök- és parlamenti választásokat? Megroppanthatja-e Erdogan immár több mint két évtizedes rendszerét a földrengés? Mi történne, ha az eltérő politikai erők alkotta törvényhozás egy „erős” államfővel kellene, hogy „együttműködjön”? Mi okozza a rekordméretű inflációt Törökországban? Mik a gazdasági kilátások? Kiválthat-e új migrációs hullámot a földrengéssorozat? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával.

Az e heti brüsszeli percekben pedig az uniós források körüli újabb huzavonáról, illetve a mesterséges intelligenciák, okosprogramok EU-s szabályozásáról, annak folyamatáról beszélgettünk tudósítónkkal, Arató Lászlóval.

Műsorvezető: Balogh Roland.